Sokkal könnyebb kimondani azt, hogy "Utállak.", mint kibökni azt az átkozott szót, ami megkeseríti a nyelvemet. Magamnak se lennék képes bevallani, hogy miért zavarodik össze bennem az az őrülten hangos kalapáló szerkezet, amikor átölel. Nem szeretek hazudni magamnak, de úgy érzem most leginkább rákényszerülök. Tompítja a fájdalmat a ki nem mondott szó, akármennyire is nehéz bezárva tartanom a tomboló szörnyeteget.
Minden egyes pillantásával egyre inkább halottnak érzem magamat és fogalmam sincs, hogy miért. Mégis szívesebben eltűrök bármit, ha közben szoríthatom a kezét. Megszűnik a világ a karjaiban, bármennyire is elcsépelt szöveg ez. Észhez kellene térnem, össze-vissza beszélek, tele vannak a mondataim badarságokkal.
Hihetetlen mennyire tudok igyekezni, ha arról van szó, hogy eltereljem róla a figyelmemet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése